– Dr. Csernus Zoltán munkajogi szakértő válaszol –

Az EU-ban a nemek közötti bérkülönbség még 2020-ban is átlagosan elérte a 13%-ot. Igaz, hogy az egyes tagállamok között jelentős különbségek vannak ezen a téren, mégis elmondható, hogy az évtizedes erőfeszítések ellenére tovább élnek az európai társadalmakban az olyan jelenségek, mint az úgynevezett „üvegplafon”, vagyis amikor a nők számára a gyakorlatban nehezen elérhetőek a magas beosztások, vagy másként szemléltetve a „ragadós padló”, amikor a nők megragadnak az alacsony beosztásokban. Az EU bértranszparencia irányelve (2023/970/EU) ennek a jelenségnek a csökkentését támogatja.

Az irányelv többek között kimondja, hogy az álláshirdetéseknek és a munkakörök megnevezéseinek nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. Az egyenlő bérezéshez való jog megvalósulásának feltétele, hogy a munkaerő-felvételi eljárásokat nemi megkülönböztetéstől mentesen bonyolítsák le.

Az irányelv továbbá előírja, hogy a béreket még a foglalkoztatás előtt átláthatóvá kell tenni. Az állásokra pályázók számára biztosítani kell azt a jogot, hogy tájékoztatást kapjanak az adott munkakörre vonatkozó kezdeti bérezésről, amelyet a munkáltató objektív, nemi szempontból semleges kritériumok alapján határoz meg. A munkáltató ennek egy nyilvánosan közzétett álláshirdetésben, vagy közvetlenül az állásinterjú előtti tájékoztatással is eleget tehet, ezt az irányelv a munkáltatóra bízza. Ugyanakkor a munkáltató nem kérdezheti meg a pályázót az aktuális vagy korábbi munkaviszony szerinti bérezéséről.

A bértranszparencia irányelvének szabályait a tagállamoknak át kell ültetniük saját nemzeti jogrendszerükbe. A megfelelés határideje: 2026. június 07.

Rovatunk további cikkei ebben a témában:

Mire ügyeljünk, hogy egy írásbeli figyelmeztetésből ne legyen jogvita?
Munkába lépés előtt továbbra is kötelező a munkaköri alkalmassági egészségügyi vizsgálat?
Elkezdődött a suli, és beteg lett a gyerek
Ki dönt, ha a szabadság időpontjáról van szó? 
Pénzre váltható-e a szabadság? 
Váratlan helyzet nyáron?