Az EU AI Act és a biztosítási szektor: Miért kulcsfontosságú a megfelelés?

AI Act
AI Act

Az EU AI Act és a biztosítási szektor: Miért kulcsfontosságú a megfelelés?

Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályozása, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.), közismert nevén az EU AI Act, jelentős hatással van a pénzügyi szektorra, különösen a biztosítási ágazatra. A biztosítók egyre gyakrabban alkalmaznak AI-alapú megoldásokat a kockázatelemzés, az ügyfélkezelés és a kárrendezés során. Az új szabályozás azonban szigorú megfelelési követelményeket támaszt, amelyek figyelmen kívül hagyása komoly jogi és pénzügyi kockázatokkal járhat. Az AI Act legtöbb rendelkezése 2026. augusztus 2-tól lép hatályba, így a jelenlegi fejlesztéseknek már most igazodniuk kell ezekhez az előírásokhoz.


Miért érinti különösen a biztosítási szektort az EU AI Act?

A biztosítási ágazatban az AI alkalmazása számos komplex jogi kérdést vett fel. Különösen érintett területek:

  • Kockázatértékelés az egészség- és életbiztosítás területén: Az AI-alapú modellek pontosabb kockázatelemzést tesznek lehetővé, de torzításokat is tartalmazhatnak, amelyek hátrányosan érinthetik az ügyfelek alapvető jogait, például diszkriminációhoz vezethetnek.
  • Díjkalkuláció az egészség- és életbiztosításban: Az automatizált modellek meghatározhatják a biztosítási díjakat, de ha az algoritmusok elfogultak, az ügyfelek számára tisztességtelen feltételeket eredményezhetnek.
  • Kockázati profilalkotás és árazás: Az AI-alapú modellek segítenek a biztosítási díjak meghatározásában, de ezek elfogultságokat tartalmazhatnak, amelyeket a szabályozás szigorúan ellenőriz.
  • Kárrendezési döntéshozatal: Az automatizált döntéshozatal esetén biztosítani kell, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a döntés módjával és jogorvoslati lehetőségeikkel.
  • Csalásfelismerés: Az AI-alapú rendszerek használata növelheti a hatékonyságot, de az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés kulcsfontosságú.
  • Életbiztosítások kezelése: Az életbiztosítási termékek esetén a biztosítók különösen érzékeny adatokat kezelnek, ezért az AI Act adatkormányzási szabályainak és a GDPR alapelveinek megfelelő érvényesülése nélkülözhetetlen.
  • Érzelemfelismerő rendszerek ügyfélszolgálati alkalmazása: Bár az ügyfélszolgálati AI-technológiák egyre népszerűbbek, az érzelemfelismerő rendszerek alkalmazása különös figyelmet igényel a manipuláció elkerülése érdekében.


Az AI Act által tiltott alkalmazások

Az AI Act bizonyos alkalmazásokat kifejezetten tilt, ha azok manipulatívak, jogsértőek vagy etikailag megkérdőjelezhetők. Ilyenek például:

  • Érzelemfelismerés hitelképesség vagy biztosítási díjak meghatározására: Hangalapú érzelemanalízis biometrikus adatgyűjtéssel a biztosítási díjak kalkulálására.
  • AI-alapú társadalmi pontozás biztosítási jogosultsághoz: Például a közösségi média szokások alapján végzett kockázatelemzés.
  • Manipulatív AI-rendszerek: Olyan megoldások, amelyek pszichológiai gyengeségeket kihasználva befolyásolják a biztosítási döntéseket.


Az AI-rendelet kulcsfontosságú követelményei a biztosítási szektorban

  • Adatkormányzás: Az AI Act előírja a megfelelő adatkormányzást, biztosítva, hogy az adatkészletek reprezentatívak, relevánsak, hibamentesek és teljes körűek legyenek. A Solvencia II végrehajtó EU-rendelet szintén kiemeli az adatok minőségének és elégségességének fontosságát, miközben a GDPR előírásait is szem előtt kell tartani.
  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása: A biztosítóknak olyan kockázatkezelési rendszereket kell működtetniük, amelyek biztosíthatják például, hogy az AI ne diszkrimináljon bizonyos ügyfélcsoportokat. A rendszer kialakítása során figyelembe kell venni a Bit. és a DORA rendelet előírásait is.
  • Átláthatóság: A magas kockázatú AI-rendszereket úgy kell kialakítani, hogy működésük átlátható legyen, és a felhasználók értelmezni tudják a döntéseiket. A Solvencia II végrehajtó EU-rendelete is előírja, hogy az információs rendszerek teljes körű, megbízható és aktuális tájékoztatást nyújtsanak a biztosító üzleti tevékenységei vonatkozásában.
  • Emberi felügyelet: Az AI-rendszereket úgy kell tervezni, hogy emberi felügyelet alatt álljanak.
  • Elfogultság és diszkrimináció kockázatának kezelése: Az algoritmusok torzított döntéseket hozhatnak, ezért az AI Act előírja, hogy a biztosítóknak alapjogi vizsgálatokat is kell végezniük.
  • Naplózás: Az AI által hozott döntéseket dokumentálni kell, hogy szükség esetén visszakövethetők legyenek.


Miért fontos az AI Act által előírt szempontok korai beépítése?

A megfelelőség biztosítása már a kezdeti szakaszban elengedhetetlen, mivel:

  • Csökkenti a megfelelőségi kockázatokat, és elkerülhetővé teszi a bírságokat és jogi következményeket.
  • Növeli az ügyfélbizalmat, mivel az átlátható és tisztességes AI-rendszerek erősítik az ügyfelek lojalitását.
  • Fenntarthatóbbá teszi az AI-fejlesztést, így elkerülhetők az utólagos, költséges módosítások.
  • Versenyelőnyt biztosít, mivel az etikus és szabályozott AI-rendszerek piaci előnyt jelenthetnek a biztosítási szektorban.

 

Összegzés

Az EU AI Act új kihívásokat és lehetőségeket teremt a biztosítási szektor számára. A biztosítóknak proaktívan kell kezelniük az AI megfelelőség összetett kérdéseit. A korai megfelelőség nem csupán jogi követelmény, hanem üzleti előnyt is jelent, amely hozzájárul az ügyfélbizalom növeléséhez és a hosszú távú fenntarthatóság biztosításához.

Ha további lépésekről egyeztetne, Dr. Várady Endre és Dr. Varga János Tamás szívesen állnak rendelkezésére.

Cikk megosztása:

Facebook
Twitter
Pinterest