2025. szeptember 12-én hatályba lép az Európai Unió új Adattörvénye, a Data Act, amely alapjaiban változtatja meg az okoseszközök által generált ipari adatok kezelését, hozzáférhetőségét és megosztását B2B viszonylatban.

A szabályozás elsősorban azokat a gyártókat érinti, akik olyan okoseszközöket hoznak létre, amelyek adatokat gyűjtenek – például a használatról, a környezeti feltételekről vagy magáról a felhasználóról. Ilyeneket ma már szinte minden iparágban találunk, legyen szó mezőgazdasági gépekről, járművekről diagnosztikai berendezésekről, szoftverekről vagy ipari szenzorokról.

Míg korábban ezeket az adatokat a gyártók saját üzleti információként kezelték, a Data Act mostantól előírja, hogy az eszköz tényleges felhasználói – jellemzően vállalkozások – alapértelmezetten hozzáférhessenek az általuk generált adatokhoz. Ez teljesen új helyzetet teremt, és másfajta gondolkodást kíván meg a gyártók részéről is.

Az alábbiakban öt olyan szempontot gyűjtöttünk össze, amelyet minden adatot előállító gyártónak érdemes átgondolnia:

1. A felhasználónak joga van az adataihoz

A Data Act egyik alapvetése, hogy a felhasználók nemcsak eszközt használnak, hanem értéket is teremtenek a használat során keletkező adatokkal. Ezek az adatok nem maradhatnak kizárólag a gyártó birtokában. A törvény értelmében a gyártónak biztosítania kell, hogy a felhasználó hozzáférhessen ezekhez az információkhoz – ráadásul strukturált, géppel olvasható és dokumentált formában és adott esetben lehetőség szerint valós időben és folyamatosan, ha az technikailag kivitelezhető.

Ez nem pusztán technikai feladat. Jogilag és üzletileg is fel kell készülni a változásokra. Azok a gyártók, akik időben alkalmazkodnak, nemcsak megfelelnek a kötelezettségeknek, hanem megerősíthetik ügyfélkapcsolataikat és bizalmat építhetnek.

2. Az adatok továbbadása nem tiltható

A hozzáférés csak az első lépés. A felhasználó a jövőben nemcsak megtekintheti az adatokat, hanem tovább is adhatja azokat harmadik feleknek – például szoftverfejlesztőknek, karbantartó partnereknek vagy független elemző cégeknek.

A Data Act szerint a gyártónak ebben nem lehet akadályozó szerepe: nem tilthatja, nem korlátozhatja, és nem is nehezítheti meg az adatmegosztást. Ez komoly változást jelent a gyártói üzleti modellben, különösen azok számára, akik eddig zárt adatpolitikát alkalmaztak.

Az új helyzet ugyanakkor lehetőséget is ad: egy nyitott, együttműködésre épülő adatstratégia – például új szolgáltatáson keresztül akár hosszú távon versenyelőnyt is jelenthet.

3. A díjazásnak méltányosnak kell lennie

A Data Act lehetőséget ad arra, hogy a gyártók kompenzációt kérjenek az adatszolgáltatásért – feltéve, hogy ez a díj átlátható, ésszerű, és nem diszkriminatív. A szabályozás egyértelművé teszi: a díj tartalmazhat méltányos árrést is – azaz a költségeken felüli üzleti nyereség is megengedett, amennyiben az észszerű.

Ez új megközelítést kíván: az adat-hozzáférés nem csupán kötelezettség, hanem lehetőség is lehet egy értéknövelt szolgáltatási portfólió alapjaként – például személyre szabott elemzések, adatvezérelt tanácsadás vagy integrált digitális szolgáltatások formájában.

Aki nemcsak hozzáférést ad, hanem értelmet és hasznot is hozzáad az adatokhoz, az új üzleti előnyöket teremthet.

4. Alapos felkészülés kell, de nem csak technikailag

A megfelelés nem megy egyik napról a másikra. A gyártóknak átfogó felkészülésre lesz szükség – mind technológiai, mind szerződéses oldalon. Ez többek között magában foglalja például az export lehetőségeinek kialakítását az eszközökben, a hozzáférési protokollok dokumentálását, új szerződéses feltételek bevezetését valamint az adatvédelemi és szellemi tulajdoni kérdések újragondolását.

Aki mindezt mielőbb elkezdi, nemcsak csökkenti a jogviták kockázatát, hanem megbízható partnerként is meg tud jelenni a piacon.

5. A gyártó is lehet felhasználó – és ebből előnye származhat

Végül, de nem utolsósorban: sok gyártó nemcsak adatot termel, hanem más gyártók eszközeit is használja – például energiamenedzsment rendszert, logisztikai megoldást vagy termelésirányító szoftvert. Ilyen esetekben maga a gyártó is felhasználónak minősül, és jogosult lehet hozzáférni az ezek által generált adatokhoz.

Ez új működési lehetőségeket nyithat meg, például belső optimalizálás, költségcsökkentés vagy akár saját új adatalapú szolgáltatások fejlesztése révén.

Miért érdemes ezzel most foglalkozni?

Az Európai Bizottság hivatalos közleménye szerint az ipari adatok több mint 80%-a eddig kihasználatlanul maradt. A Data Act ezt a képet változtatja meg: várható, hogy a felhasználók tömegesen élni fognak új hozzáférési jogaikkal.

A gyártók akkor maradhatnak versenyképesek és hitelesek, ha időben felkészülnek – technológiai, jogi és üzleti szempontból is.

Azok a cégek, amelyek nem korlátozni próbálják az adatokat, hanem stratégiai erőforrásként tekintenek rájuk, komoly előnyre tehetnek szert: megerősíthetik ügyfélkapcsolataikat, piaci pozíciójukat, és új, adatvezérelt szolgáltatásokat építhetnek a keletkező adatvagyon köré.

Az első adatigénylés vagy partneri megkeresés kulcspillanat lesz. A reakció nemcsak megfelelési kérdés, hanem piaci üzenet is: bizalmat épít – vagy bizalmat veszít.

A Data Act nem pusztán jogi vagy IT feladat. Ez egy üzleti, stratégiai döntés, amely a felsővezetés asztalára tartozik.

Az adat többé nem másodlagos termék, hanem a digitális gazdaság egyik fő mozgatórugója.

A kérdés már csak az: mikor, milyen formában – és milyen hozzáállással élnek ezzel a lehetőséggel a gyártók?