A Parlament december 12-én elfogadta az ESG törvényt, azaz a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvényt. Az ESG törvény az EU vállalati fenntarthatósági irányelvének hazai átültetését szolgálja számos új szabály bevezetésével és kapcsolódó magyar törvények módosításával. Az új szabályozás egy része 2024. január 1-jén hatályba lépett.
Mi a célja?
Az ESG a környezeti (environmental), társadalmi (social) és irányítási (governance) hatások értékelésére vonatkozó szempontrendszer, amely a vállalatok fenntartható és felelős működésének tervezésére, mérésére, bemutatására és ellenőrzésére szolgál.
Az ESG törvény célja, hogy a vállalatok tevékenysége ne csak pénzügyi, hanem fenntarthatósági szempontok alapján is átlátható és elszámoltatható legyen. Ennek érdekében a vállalatok kötelesek lesznek információkat közzétenni a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, a vállalati felelősségvállalás helyzetéről és irányairól.
Milyen vállalkozásokat érint?
Az ESG törvény az alábbi magyarországi székhelyű vállalkozásokra lesz kötelezően alkalmazandó:
2024. január 1-től (első ESG beszámoló közzététel: 2025-ben) | közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások, amelyeknek a mérlegfőösszege, éves nettó árbevétele, illetve munkavállalóinak száma meghalad bizonyos határértékeket**az előző üzleti évi mérlegfordulónapon az alábbiak közül legalább kettő igaz: 1. a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd forintot 2. az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 milliárd forintot 3. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 500 főt |
2025. január 1-től (első ESG beszámoló közzététel: 2026-ban) | nagyvállalkozások, amelyeknek a mérlegfőösszege, éves nettó árbevétele, illetve munkavállalóinak száma meghalad bizonyos határétékeket**az előző üzleti évi mérlegfordulónapon az alábbiak közül legalább kettő igaz: 1. a mérlegfőösszeg meghaladta a 10 milliárd forintot 2. az éves nettó árbevétel meghaladta a 20 milliárd forintot 3. az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 250 főt |
2026. január 1-től (első ESG beszámoló közzététel: 2027-ben) | közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások mérlegfőösszegre, éves nettó árbevételre, illetve munkavállalók számára tekintet nélkül |
Milyen kötelezettségei lesznek a vállalkozásoknak?
A vállalkozásoknak kötelező lesz fenntarthatósági célú átvilágítást végezniük mind a saját tevékenységükre vonatkozóan, mind az ellátási láncuk résztvevői kapcsán. Ennek keretében:
Mit jelent az ESG beszámolási kötelezettség?
A vállalkozásoknak évente ESG beszámolót kell készíteniük az előző üzleti évre vonatkozó ESG kötelezettségek teljesítéséről, amelyet az üzleti év végét követő 6 hónapon belül a honlapjukon ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük.
Az ESG beszámoló tartalmazza:
A vállalkozásoknak névjegyzékbe felvett ESG tanúsítóval auditáltatniuk kell az ESG beszámolójukat. Ha az ESG tanúsító megfelelőnek találja az ESG beszámolót, ESG tanúsítványt ad ki a vállalkozás számára.
Ki fogja ellenőrizni az ESG törvény betartását?
A vállalkozások ESG célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja felügyelni. A hatóság nyilvántartást vezet az ESG beszámolásra kötelezett vállalkozásokról és az általuk készített ESG beszámolókról.
A hatóság az ESG kötelezettségek teljesítésének vizsgálata céljából jogosult hatósági ellenőrzést lefolytatni, amelynek eredményeként jogsértés esetén bírságot szabhat ki, jogsértés hiányában pedig hatósági bizonyítványt állít ki a vállalkozás számára. A szankciós rendszer részleteinek kidolgozása jelenleg folyamatban van.
Cikk megosztása:
A hatékony jogi szolgáltatás professzionalizmussal, dinamizmussal, rugalmassággal és személyes odafigyeléssel ötvöződik irodánkban.