Vajon vis maiornak minősül-e a koronavírus? 2020. május 4.
Mi az a vis maior és miért beszél róla mindenki mostanában?
A koronavírus okozta veszélyhelyzet és az ezzel járó korlátozások miatt egyre több cég találja magát abban a helyzetben, hogy szerződéses kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. Már csak a kijárási korlátozások vagy a rendezvények megtartásával kapcsolatos korlátozások is számtalan ilyen helyzetet teremtettek. Elsőre kézenfekvőnek tűnhet arra hivatkozni, hogy a koronavírus – egy gyakran használt kifejezéssel élve – vis maior, így a szerződés teljesítése alól az érintett fél következmények nélkül mentesülhet. Ez azonban így nem igaz.
A jogi helyzet ennél jóval összetettebb, mivel a vis maior nincs szabályozva a magyar jogban. A bírói gyakorlat szerint „olyan mértékű, ellenállhatatlan erőt, eseményt jelent, amelyet senki sem tud elhárítani”. Ilyen helyzet például, ha egy egész várost helyeznek karantén alá, és tilossá válik a be- és kimenetel.
Vis maior-e a koronavírus?
A koronavírus, mint járvány, kimeríti a vis maior fogalmát. Ez önmagában mégsem elég ahhoz, hogy bármelyik fél erre hivatkozva ne teljesítse megfelelően a szerződést. Ráadásul kevés az egyértelmű eset. Megállapítható a vis maior például, ha egy szállító cég csak egyetlen városba szállít, és ezt a várost karantén alá helyezik, azaz teljesen elzárják a külvilágtól. Összetettebb esetekkel gyakrabban találkozhatunk. Ezeket több szempontból is meg kell vizsgálni. Például nem feltétlenül jelent vis maior helyzetet, ha egy építkezésen az okoz fennakadást, hogy a munkások a vírustól való félelem miatt nem veszik fel a munkát. A munkáltató ebben az esetben más munkavállalókkal pótolhatja a kieső munkaerőt, ezzel megakadályozva, hogy késsen a munkálatokkal. Itt már vizsgálni kell azt is, hogy a munkáltató megtette-e az elvárható és észszerű lépéseket a kieső munkaerő pótlására.
Mit jelent a koronavírusos helyzet a szerződéseimre nézve? Hogyan tudom eldönteni, hogy hivatkozhatok-e vis maiorra?
A vis maior akkor juthat szerephez, ha a koronavírus vagy a koronavírus okozta veszélyhelyzet közvetlenül akadályoz bennünket abban, hogy kötelezettségünket a szerződésben foglalt módon, a vállalt határidőben teljesítsük.
Fontos, hogy először mindig nézzük meg, mit tartalmaz a szerződésünk, mert az adott helyzetre elsősorban ez lesz irányadó. A szerződésekben a felek ugyanis gyakran rögzítik, hogy mit tartanak vis maior helyzetnek, és annak bekövetkezte milyen hatással van a szerződésükre.
Mit tehetek, ha a szerződésemben nincsenek vis maior szabályok, de csak késve tudok teljesíteni?
Ha a szerződésünkben nem rendelkeztünk a vis maiorról, vagy az nem terjed ki a járványokra, akkor a jogszabályi előírásokat kell alkalmaznunk.
Ha kizárólag a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt nem tudunk a szerződésben foglaltak szerint teljesíteni, és emiatt a szerződő partnerünk kárt szenved, akkor kártérítést követelhet tőlünk. Csak abban az esetben mentesülhetünk a kártérítés megfizetése alól, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- A szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható az a körülmény, ami a szerződésszegést okozta. Például, ha a szerződést tavaly kötöttük, amikor még a koronavírus terjedésére nem számíthattunk.
- A körülmény, ami nem volt előre látható, az az ellenőrzési körünkön kívül esik. A világjárvány tipikusan ilyen körülménynek minősül
- És ennek az előre nem látható, ellenőrzési körünkön kívül eső körülménynek az elkerülése vagy a kár elhárítása nem volt elvárható tőlünk. Például nem találtunk munkaerőt az építkezésre, mert senki nem jelentkezett, pedig több forrásból, több módszerrel is kerestünk helyettesítő munkaerőt.
Mi történik, ha a koronavírus miatt egyáltalán nem tudom teljesíteni a szerződéses kötelezettségeimet?
Ha a szerződés teljesítése a koronavírus miatt lehetetlenné válik, akkor a szerződés megszűnik. Azonban ebben az esetben is el kell számolnunk egymással és a már teljesített szolgáltatásokat ki kell fizetni. Például ilyen helyzet állhat elő, ha egy művésznek egy bálon kellett volna fellépnie, ami a veszélyhelyzet miatt maradt el.
Felmondhatom-e a szerződést, ha a másik fél nem tud teljesíteni a koronavírus miatt?
Igen. A felmondásra a szerződés rendelkezései, vagy ilyenek hiányában a vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a bérleti szerződéseket bizonyos esetekben 2020. június 30-ig nem lehet felmondani.
Mi a helyzet a bérleti szerződésekkel?
A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérleti szerződéseket bizonyos ágazatokban 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A bérleti szerződések felmondási tilalma mind a bérlők, mind a bérbeadók tekintetében érvényesül. A moratóriummal érintett ágazatok: a turisztika, a vendéglátóipar, a szórakoztatóipar, a szerencsejáték ipar, a filmipar, az előadóművészet, a rendezvényszervezés és a sportszolgáltatás.
Ugyanakkor a bérlő és a bérebadó közös megegyezéssel továbbra is bármikor módosíthatja vagy akár megszüntetheti a bérleti szerződést.
Kérhetem-e a bíróságot, hogy módosítsa a szerződésem?
Igen. Bármelyik fél kérheti a szerződés bírósági módosítását, ha hosszabb idejű szerződésről van szó, és a koronavírus közvetlenül hátrányosan befolyásolja a helyzetét. Itt is teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy a koronavírus, illetve a vírus okozta hátrány a szerződéskötéskor nem volt előrelátható. A bírósági szerződésmódosítás azonban egy rendkívüli, kivételes eszköz, amely nem szolgálhat az egyik fél rendes üzleti kockázatának enyhítésére, vagy annak tovább hárítására. A bíróságok nem fognak tömegesen szerződéseket módosítani, mert a bírói szerződésmódosításnak nem az a funkciója, hogy a gazdasági élet egészét érintő kérdéseket rendezze (mint ahogy a devizahiteles pereknél sem került sor tömeges bírósági szerződésmódosításra).
Hogyan kell tehát eljárnom egy vis maior helyzetben?
Először is azt kell megvizsgálni, hogy a szerződésem rendezi-e a vis maior helyzetet.
Ha rendezett a vis maior helyzet a szerződésben, akkor a szerződés ezen pontjait követve kell eljárni. Általában a rendezés körébe tartozik az is, hogy milyen eljárásrendet kell a feleknek a vis maior helyzet beálltakor betartaniuk. Ezzel a kár mértéke is csökkenthető.
Ha a vis maior nem rendezett a felek közötti szerződésekben, azonban a szerződésszegő fél erre hivatkozik, annak két lehetséges kimenetele van:
- a szerződésszegő fél tájékoztatását követően az ellenérdekű fél elfogadja a vis maior helyzet fennállását, és a felek megállapodnak, vagy
- az ellenérdekű fél tagadja a vis maior helyzet beálltát. Ez az eset könnyen jogvitához vezethet, amelyet végső soron a bíróság fog eldönteni. A pereskedés pedig mindkét félnek időigényes és költséges.
Amennyiben a járvány miatt nem tudjuk teljesíteni egy szerződés feltételeit, ne késlekedjünk felkeresni jogi szakértőnket, aki testreszabott megoldást fog javasolni ebben a bonyolult helyzetben. Így akár egy évekig tartó pereskedést is elkerülhetünk.
