– Dr. Nguyen Hoa Tünde előadása nyomán –

A kötelező védőoltások beadását jogszabályok írják elő. Az állam gondoskodik arról, hogy megkapjuk őket, és csak orvosilag indokolt esetben adható halasztás vagy mentesség alóluk. Ha egy kötelező védőoltással nem oltatjuk be magunkat vagy kiskorú gyermekünket, az állam súlyos szankciókkal sújthat minket: a népegészségügyi hatóság bírságot szabhat ki, valamint szabálysértési vagy akár gyermekvédelmi eljárás indulhat ellenünk. A kötelező jellegért cserébe az állam átvállalja a súlyos kockázatokat, és kártalanítja azt, vagy annak a családját, aki a kötelező védőoltás következtében megrokkan vagy meghal.

De miért is kapunk védőoltásokat? Kötelező védőoltásokat életveszélyes betegségek ellen kapunk, amilyen a szamárköhögés, a torokgyík, vagy a gyermekbénulás. Vannak betegségek, amelyeket a védőoltások annyira visszaszorítottak, hogy gyakorlatilag el is tűntek a föld színéről.

Az oltások következtében a védettség két szinten alakul ki. Egyrészt egyéni szinten, hiszen a beoltott személyben vagy ki sem alakulnak a tünetek, vagy ha mégis, akkor nem válnak igazán súlyossá. A második szint, divatos szóval élve, a „nyáj-immunitás” elérése: ha elegen megkapják az oltást, akkor jó eséllyel azok sem kaphatják el a betegséget, akik valamilyen okból nem olthatóak be.

Maguk a védőoltások is két nagy csoportba oszthatóak: az egyik az, ahol az oltóanyaggal aktívan immunizálnak, a másik pedig az úgynevezett passzív immunizálás. Aktív immunizáláskor antigént, vagyis legyengített élő, vagy inaktivált elölt kórokozót vagy kórokozórészletet juttatnak a szervezetbe. Ez aktiválja az immunrendszert, ami antitest termelésbe kezd. Az aktív immunizálás egy másik formáját az mRNS típusú oltások jelentik, amikor csak a kórokozó genetikai kódját használják fel az oltóanyagban, és ez a genetikai kód szintén antitest termelésére készteti az immunrendszert. Az oltások másik nagy csoportját a passzív immunizálás képezi, ilyenkor már megtermelt antitestet juttatnak a szervezetbe.

A nemzeti oltási rend dönt arról, hogy melyik oltás kötelező, melyik ajánlott és melyik választható. A kötelező védőoltások – a külföldi utazás miatt kötelező védőoltások kivételével – ingyenesek. Minden védőoltás, így természetesen a kötelező védőoltások esetén is csak hatóságilag engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező iratban szereplő feltételekkel lehet oltani az embereket.

És mikor kapjuk meg a kötelező oltásokat? Ezt az egészségügyi törvény szabályozza: vannak életkorhoz kötött oltások, megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, és külföldi utazás esetén beadandó oltások. Az életkorhoz kötött oltást magyar állampolgárok és huzamosan Magyarországon tartózkodó személyek kapják. A járványügyi rendelet pontosan felsorolja, melyik betegségek ellen kapunk életkorhoz kötötten oltást. Ilyen például a tuberkolózis, kanyaró vagy rózsahimlő. A tisztifőorvos módszertani levelében oltási naptár jelöli ki azt az életkort, amikor a gyerekorvos vagy az iskolaorvos megszúrja a gyerekeket.

Megbetegedési veszély esetén a járási hivatal, a kormányhivatal vagy a tisztifőorvos rendelhet el kötelező oltást. Például, ha árvíz önti el a vidéket, tífusz ellen olthatják a lakosságot. Végül, ha olyan országba utazunk, ahol sárgaláz veszély van vagy ahol a hatóságok más kötelező oltásokat írnak elő a beutazóknak, akkor ezeket az oltásokat saját költségünkre nekünk kell beadatnunk.

Egy kötelező oltás lehet munkakörhöz kötött is, bizonyos biológiai kockázatok esetén. Ezt a fajta oltást egy külön miniszteri rendelet és a tiszti főorvos módszertani levele szabályozza. A kockázatokat a munkáltatónak kell felmérnie, és az oltás is az ő pénztárcáját terheli.