– Dr. Pozsár András előadása nyomán –

A sportpályák és a ringek már sok mindet láttak. A futballmeccseken egymás lökik, rúgják a játékosok, a hokimeccseken a botot nem csak a korong ütésére használják, és volt olyan ökölvívó meccs is, ahol az egyik fél füléből egy darab hiányzott a meccs végére, és ezt a hiányt nem a bokszkesztyűk okozták.

Aki sportol, annak számolnia kell azzal, hogy sérülés érheti. Ez főleg az úgynevezett kontaktsportokra igaz, ahol a sportoló közvetlenül érintkezik az ellenféllel, ilynek például a jégkorong, a labdarúgás, vagy a küzdősportok. Itt mindig felmerül a kérdés, hogy mi történik véletlenül, és mi szándékosan?

Alapvetően a jog tiltja a jogellenes károkozást és minden károkozás jogellenesnek minősül. Azonban a Polgári Törvénykönyvnek van egy olyan rendelkezése, amely kimondja, hogy nem követelhető kártérítés, ha a károkozó a károsult beleegyezésével okozza a kárt. A sporttevékenység is ebbe a kategóriába tartozik. Bárki, aki sportol, beleegyezik abba, hogy ha egy sporteseményen, a sport szabályait betartó játék közben megsérül, akkor általában az okozott kár nem jogellenes, ezért nem követelhet kártérítést.

Egészen más a helyzet, ha a játék szabályait direkt nem tartják be a játékosok, továbbá ha valamelyik játékos a szabályok megszegése mellett szándékosan okoz sérülést sporttársának. Ebben az esetben a sérült fél kártérítést követelhet, mivel a sérülést okozó magatartása a felvállalt kockázat határain kívül esik és kártérítési felelősséggel jár. Itt már kilépünk a tiszta sport kereteiből, és az okozott sérülést polgári jogi és büntetőjogi szabályok fényében kell megvizsgálni, mivel ezek jogellenesen okozott sérülések.

Polgári jogi szempontból ilyenkor deliktuális kártérítésről beszélhetünk, ami alapján a teljes kárt meg kell téríteni. Például, ha egy játékos annyira megsérül, hogy fél évig nem tud pályára lépni, akkor a kárt okozónak meg kell téríteni az erre az időszakra kiszámított elmaradt hasznot, meg kell téríteni a gyógykezelés költségeit, valamint erre az időszakra ki kell fizetni a sérült játékosnak megállapított járulékot is. Ezen túl sérelemdíj fizetésére is lehet kötelezni a károkozót.

Büntetőjogi szempontból a sportsérülések ritkán esnek bele a könnyű testi sértés kategóriájába, valószínűbb, hogy a jogellenes sérülést okozó játékost inkább nyolc napon túl gyógyuló súlyos testi sértés miatt állítják bíróság elé.