– Dr. Virág Tamás előadása nyomán –

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tepertős pogácsa, amely három évente három próbán keresztülmenve végül elérte, hogy neve és minősége fennmaradjon az utókor számára. Ha belegondolunk, hogy a tepertős pogácsa a hamuban sült pogácsa nem is olyan távoli rokona, ne csodálkozzunk ezen a népmesei fordulaton.

Ez a mai mese úgy kezdődött, hogy a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje 2007-ben indítványozta, hogy a tepertős pogácsa megkapja az EU minőségrendszerétől a „Hagyományos Különleges Termék” nevet. Az indítványt három év múlva elfogadták, további három év kellett ahhoz, hogy a tepertős pogácsát nyilvántartásba vegyék, és még három év, hogy tepertős pogácsa ezt a különleges védelmet élvezze.

Mit is jelent az, ha egy termék megkapja a Hagyományos Különleges Termék elnevezést? A terméket, ebben az esetben a tepertős pogácsát, ezentúl csak pontosan meghatározott alapanyagokból, és részletesen leírt előállítási mód szerint lehet készíteni. Amikor a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje beadta a kérelmet, pontosan leírták ezeket a meghatározásokat. Ebből sok más mellett kiderül az is, hogy a tepertős pogácsa csak tepertőt tartalmazhat, pörcöt nem, kerek, henger alakú, a mérete 3-10 centiméter lehet, és hogy omlós vagy leveles (hajtogatott) formában készülhet. A tepertős pogácsa csomagolásán szerepel a pontos összetétel is. Amennyiben egy pogácsa nem felel meg az előírt kritériumoknak, nem illeti meg a tepertős pogácsa elnevezés. A NÉBIH ellenőrizheti a terméket, és ha csak egy ál-tepertős pogácsáról van szó, akár ki is tilthatja a boltból, sőt, az eljárás a GVH-hoz is eljuthat. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a boltokban az igazi tepertős pogácsa mellett feltűnt a tepertős hatszög is.

A tepertős pogácsa, mint Hagyományos Különleges Termék, csomagolására egy kis szimbólumot is kapott, mely bizonyítja előkelő származását. Kell ennél több egy népmesei hősnek?