– Dr. Vezse Eszter előadása nyomán –
Aki mezőgazdaságból él, annak meg kell tanulnia együtt élni az aszállyal, a túl sok esővel, az apró kártevőkkel, és a kisebb-nagyobb károkozókkal, az erdő lakóival is. Eszter egyik ismerőse egy reggel arra ébredt, hogy szépen megművelt kukoricását letaposták a vaddisznók, és ezzel tönkretették a termést.
A mezőgazdaságban nehéz előre tervezni. Főleg azok a megművelt területek veszélyeztetettek, amelyek erdő közelében fekszenek. Az erdőben élő állatok sokszor átruccannak a szomszéd földekre egy kis lakmározásra, dagonyázásra, de sok esetben elég az is, ha csak átgyalogolnak a megművelt földeken. Vajon ki fizeti meg a gazdának a nyúl, az őz vagy a fácán által a gyümölcsösben, szőlőben okozott kárt? Ki tartozik felelősséggel a szarvas, a vaddisznó vagy a muflon pusztításáért a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban?
Egy gondos gazdának előre kell gondolkodnia, és földjét, gyümölcsösét védenie kell a vadak ellen. Egyeztetve a területen vadászatra jogosulttal, aki a vadászterület tulajdonosa (vagy annak haszonbérlője), a gazdának is közre kell működni a vadkár elhárításában, például vadriasztó lánc, vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszköz használatával. De a gazda még így, a megfelelő védekezés mellett is, köteles a vadak által okozott kár 10%-át saját maga viselni.
De mi a helyzet a fennmaradó 90%-kal? Eszter ismerőse a helyi vadászterület tulajdonosához fordult kártérítésért. Az ő felelőssége ugyanis, hogy a vadak az adott területen ne szaporodjanak túl, és ne okozzanak károkat. A vadászterület tulajdonosa ezt többek között vadkárelhárító vadászattal és elterelő etetéssel segíti elő, de ezeken túl alkalmazhatnak akár vadriasztó berendezéseket és ideiglenes villanypásztorokat is. A vadászterület tulajdonosa vadkár alapot is köteles létrehozni, hogy a vadkárokért fizetendő kártérítés fedezetét biztosítsa. (2019-ben körülbelül 2 milliárd forint vadkárt fizettek ki.) Amennyiben a vadászterület tulajdonosa és a gazda megegyeznek egymással, vadászterület tulajdonosa ebből az alapból fizeti ki a vadkár miatt panaszt tevő gyors és kitartó gazdákat.
A gyors és kitartó jelző nem véletlen. A határidő nagyon szűkre szabott, ezért gyorsan panaszt kell tenni, és a dokumentumot is hamarjában be kell nyújtani, mert vadkár esetében azonnal fel kell mérni a károkat. Ha a vadászterület tulajdonosa elutasítja a panaszt, akkor rövidre szabott határidőn belül az illetékes jegyzőhöz, vagy közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni. Első körben a jegyzőt érdemes megkeresni, mert az ő költségei lényegesen kisebbek. A jegyző a gazda panasza alapján megkeresi a vadászterület tulajdonosát, és megpróbál egyezséget létrehozni a felek között. Eszter ismerősének kálváriája itt véget is ért, mert a vadászterület tulajdonosa, látva kitartását, felajánlott egy bizonyos mértékű kártérítést, amit a károsult gazda el is fogadott.
De mi történik, ha a jegyző előtt sincs megegyezés? Végső lehetőségként a gazda a bírósághoz fordulhat, de ennek költségei sok esetben meghaladják a gazda által követelt kárösszeget. Így a gazda gyakran nem megy el a bíróságig, hanem maga viseli a teljes kárt.
