– Dr. Buzogány Emőke előadása nyomán –
Mindig érdekes végiggondolni, hogy miről mire asszociálunk. Emőke kolléganőnk olvasta a nemrégiben megjelent Omerta című könyvet. Az Omerta a hallgatás törvénye, az olasz maffia íratlan titoktartási megállapodása, aki megszegi, halállal lakol. Erről eszébe jutott, hogy a magyar jog is ismeri a titoktartási megállapodásokat, csak épp kevésbé súlyos szankcióval sújtja azt, aki nem tartja be. Így született meg Emőke előadása a titoktartási szerződésekről.
Az Omerta kimondja, hogy minden, amiről valaki tud és az olasz maffiával kapcsolatos, az titok. A titoktartási szerződés pedig azt mondja ki, hogy minden, amiről valaki például egy cégeladás folyamán tudomást szerez az eladó céggel kapcsolatban, az titok, bizalmas információ.
Aki már vásárolt céget, vagy részt vett egy cégeladási tranzakcióban, az előtt nem ismeretlen a titoktartási megállapodás fogalma. Ezt a megállapodást minden vevőjelöltnek alá kell írni, ha ténylegesen meg akarja ismerni az eladó céget. A vevőjelölt vállalja a szerződésben, hogy az adásvételi folyamat alatt az eladó cégről kapott információkat csak az adásvételi tranzakció céljára használja, és ezeket nem tárja fel harmadik személyeknek. Titoknak számít minden, ami a céggel kapcsolatban a cégeladás során kiderülhet, a jelentések, a nyilvántartások, az ötletek, a szellemi alkotások, az üzleti modell, az ügyfélkör, és még sorolhatnánk. Gyakorlatilag minden információ bizalmas, amiről a vevőjelölt a tranzakció során szerzett tudomást.
Az Omerta nem tűr kivételt, a magyar jogban ismert titoktartási megállapodás viszont igen. Az eladó cég titkos információit a vevőjelölt megoszthatja például a tanácsadóival, hiszen ennek hiányában a tanácsadók nem tudnák elvégezni a tanácsadást. A titoktartási megállapodással védett adatok kiadhatóak természetesen a hatóságoknak is, ha a hatóságok ezt kifejezetten kérik.
Visszatérve az elején említett szigorú szankcióra: ha valaki megszegi a titoktartási megállapodást, az nem lakol halállal, mint az Omerta esetében. A titoktartási megállapodásokban a titoktartási kötelezettség megszegésének következményeképpen leggyakrabban kötbért vagy kártérítést kötnek ki a felek.
