– Az alkotás tüze –
Kenyeres Ágnes kolléganőnk előző előadása a Ferenczy családról szólt, arról művészcsaládról, ahol Ferenczy Noémi, a magyarországi gobelinszövés meghatározó alakja nevelkedett. Noémi Szentendrén és Nagybányán szívta magába a művészet levegőjét, de ekkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy belőle is művész válik. Ezt az olthatatlan vágyat végül a Chartes-i katedrális üvegablakai keltették fel benne.
De ne szaladjunk előre az időben. Ferenczy Noémi pályájának kezdetén csak egyben volt biztos: érdekelték úgy általában az anyagok, a szőttesek, a hímzések, ezért szülei Bécs és München nagy szabászataiba küldték továbbtanulni.
A következő állomás a gobelinekhez vezető úton egy véletlen volt. Ikertestvére Párizsban tanult, itt látogatta meg őt Noémi az édesanyjával. Egy olyan divatszalont kerestek Noéminek, ahol tökéletesítheti szabás-varrás ismereteit. Közben kiállításokra jártak, és véletlenül rátaláltak egy gobelinkiállításra is, aminek hatására Noémi eldöntötte, hogy a jövőben gobelinekkel akar foglalkozni.
Párizsban egy évig tanulta a gobelinszövés alapjait, de az igazi elhivatottságérzés csak akkor ébredt fel benne, amikor meglátta a Chartes-i székesegyház üvegablakait. „Itt éreztem először az alkotás vágyának azt a lebírhatatlanul ösztönző erejét, amely azóta sem hagyott el engem egész pályám folyamán”- írta erről Ferenczy Noémi.
Munkáira a középkori gobelinek voltak nagy hatással, a modern, festményszerű ábrázolást nem kedvelte. Alkalmazta a „mille fleur” technikát, vagyis képeinek hátterét virágokkal borította, de „verdűr” is megjelent a gobelinjein, ami lombokkal teli hátteret jelent. És még egy idegen szót érdemes megjegyezni, a „bordűrt”, ami szinte mindegyik alkotásán jelen van. A bordűr tulajdonképpen a gobelin „kerete”: mint egy szövött képkeret úgy fogja közre a képet, és ábrái lehetőséget adnak arra, hogy a meglévő alkotás még további motívumokkal egészüljön ki.
Noémi a gobelin előállításának technikáját is újragondolta. Eddig a gobelinek alapjául szolgáló képeket festő festette, majd az ábrázolást a kartonozó felrajzolta egy nagy kartonra, aminek alapján a gobelinművész elkészítette a gobelint. Noémi változtatott ezen az eljáráson: maga készítette a festményeket, a kartont, és a gobelint is.
Témaválasztásában először bibliai témák felé fordult, később pedig a természet ihlette meg. Képein a természetben dolgozó emberek jelentek meg: a munkát ábrázolta, amely összekapcsolja a természetet és az embert.
Ferenczy Noémi a magyar gobelinszövés megújítója és karizmatikus személyisége lett. Puritán, visszahúzódó életet élt, hogy semmi ne vonhassa el a figyelmét a munkáról, és tanári állást is csak élete vége felé vállalt. Az alkotás tüze, ami a Chartes-i katedrális láttán ébredt fel benne, egész életén át elkísérte: megreformálta a gobelinművészetet, körülbelül 70 gobelint készített, és sok megvalósítatlan terve is ránk maradt.
