A vadgázolás kálváriája

– Dr. Lovretity András előadása nyomán –

Ez a téma sűrű és sötét, pont olyan, mint amilyen az erdő, ami a vadakat körülzárja. András ezzel az előadásával egy irányt mutat nekünk, hogy ha mégis „összefutunk” egy vadon élő állattal, megtaláljuk a különféle jogszabályok és felelősségek között a kivezető utat. De az erdő attól még elég sűrű marad.

Nyár végén és ősz elején találkozhatunk a közutakon legkönnyebben vadon élő állatokkal. Ekkor van a párzási időszak és a szarvasok, vaddisznók, vagy muflonok mit sem törődnek azzal, hogy egy betonút állja az útjukat, amelyen autók közlekednek. Volt olyan év, amikor a statisztikák szerint 13.000 vadat gázoltak el, de ez a szám a valóságban bizonyosan magasabb.

Főleg éjszaka nehéz az autósok helyzete, és ha még ráadásul köd is borul a tájra, csak annyit tehetünk, hogy figyeljük a háromszögben elhelyezett ugró szarvas tábláját. Ezt a táblát érdemes komolyan venni, mert az útkezelő a vadásztársaság javaslatára teszi ki azokra a helyekre, ahol már legalább kétszer történt vadgázolás. Jó, ha ilyenkor figyeljük az út szélét és csökkentjük a sebességet. A háromszögben a szarvason kívül szám nem található, így ránk van bízva, hogy lelassítsunk arra a sebességre, amikor egy vadat észlelve még biztosan meg tudunk állni. Ha jól meggondoljuk, sok esetben csak akkor lennénk biztonságban, ha állnák.

És mi történik, ha valóra válik az eddig csak a háromszögben fenyegető szarvas képe, és ütközünk a vaddal? Ha magunkhoz tértünk a sokkból, első dolgunk legyen, hogy rendőrt hívunk. Bármennyire is csábító a vadpecsenye elképzelése, és bármennyire is úgy érezzük, hogy ez nekünk jár az izgalmak után, ne vigyük el a szarvast, mert az lopásnak számít. Miután a rendőr megjelent a helyszínen, értesíti az illetékes vadásztársaságot, ők is kijönnek, és kezdődhet a gondolkodás, hogy ki a felelős.

Az első kérdés, ami felmerül, hogy kié a vad? A vad, amíg él, az államé, de az elgázolt, élettelen állat valójában a vadásztársaságot illeti. A következő, bonyolultabb kérdés, hogy ki a hibás? Itt alapvetően három szereplő felelőssége jöhet szóba. A vadásztársaságé, a közútkezelőé és az autósé. Ha senki sem hibázott, az autósnak kell viselnie a saját autójában keletkezett kárt, a vadásztársaságnak pedig azt a kárt, ami a vadállományban jött létre.

Először vizsgáljuk meg a vadásztársaság felelősségét. A társaság abban az esetben hibás, ha az ütközés környékén nincsen ott az a bizonyos szarvasos tábla. De ha ott a tábla, a társaság bizonyos esetekben akkor is felelősségre vonható. Az ő hibája lehet, ha a vadakban túlszaporodás van, ha egy hajtás során nem vették figyelembe, hogy a területen egy út halad át, vagy ha túl közel helyezték el a vadetetőt az úthoz. Ilyenkor a vadásztársaság viselheti a vadakban okozott kárt (egy gímszarvas akár 4 millió forint is lehet), és ebben az esetben a mi kárunk is az ő pénztárcájukat terheli. A helyzet érdekessége, hogy a vadásztársaság csak azokért a vadakért felel, amelyek vadászatára az adott területen jogosult. Ha például nyúlra jogosult, és mi egy szarvassal találkoztunk, akkor pechünk van.

A közútkezelő lehet a hibás, ha az út állapota miatt nem tudtunk megállni, vagy ha sűrű bozótos van az út mentén, ami eltakarja a szemünk elől a kiugrani készülő állatot. Egyértelmű a közútkezelő felelőssége akkor, ha autópályán vagy autóúton történik vadgázolás – az autópálya elkerítése ugyanis a közútkezelő feladata.

Az autós akkor hibáztatható, ha a vadat jelző tábla ellenére túl gyorsan ment, de mivel a táblán nincs sebesség feltüntetve, sok esetben vitatott, hogy mennyivel is kellett volna hajtani. Az autó műszaki állapotáért, vagy a fékek állapotért is az autós a felelős, ahogyan azért is, ha alkohol fogyasztása után ült a volánhoz. Ezekben az esetekben a vad kifizetése is az autót vezető személyre hárul.

Utolsó kérdés, ami vizsgálatra érdemes, hogy mi a helyzet vadgázolás esetén a biztosítással? A kötelező felelősségbiztosítás sajnos nem elég, mert a balesetben nincs másik autó, és a szarvas nem rendelkezik felelősségbiztosítással. A Casco pedig csak akkor fizet, ha külön vadkárra is biztosítást kötöttünk.

Cikk megosztása:

Facebook
Twitter
Pinterest