– Dr. Lovretity András előadása nyomán –
Ha nem lennének állatkertek, sosem találkozhattunk volna ezzel az apró, mindössze 30-40 centiméter hosszú, furcsaarcú kis jószággal, sőt, igazából állatkert nélkül már talán régen kihalt volna ez a faj. Az állatkertekre vonatkozó szabályozásból kiderül, hogy ezeknek az intézményeknek a fő célja nem a szórakoztatás, hanem az oktatás, a nevelés, az állat- és természetvédelem, valamint a fajok megőrzése. Az állatkerteknek köszönhető sok más faj megmentése mellett az is, hogy az arany oroszlánmajmocskát eredeti élőhelyén újra szaporodásnak indult, és a brazil őserdőkben ugrálhat egyik ágról a másikra.
Az állatkertek története messzire nyúlik vissza. Már az ókorban voltak ilyen intézmények, talán Nagy Sándor alapította a leghíresebbet, melynek igazgatójául Arisztotelészt tette meg. Az első újkori állatkert a Schönbrunnban volt, ezt követte a többi szerte Európában. A Budapesti Állatkert 1866-ban jött létre, harmincadikként ebben a sorban. Az első állatkertek még nem állítottak nemes célt maguk elé, funkciójuk leginkább a szórakoztatás volt.
A mai állatkerteknek már komoly, természettudományos céljaik vannak, az állatvédelem és a fajok megőrzése mellett kiemelt fontosságot kap az állatok megfelelő tartása is. Ennek megvalósításában egy 2001-ben kiadott rendelet segít, amely szabályokat fogalmaz meg az állatok tartására, környezetére, ápolására vonatkozóan. Pontosan meg van határozva például, hogy melyik állatfajnak mekkora hely kell, és hogy melyek azok a strapabíró, háziasított állatok, akikkel az állatsimogatóban találkozhatunk. Az olyan veszélyes állatfajokat, mint az oroszlán, a rozmár vagy gorilla, csak állatkertben (illetve cirkuszban) tartható.
Akinek kedve támadt állatkertet alapítani, annak elszántnak kell lennie. A hatósági eljárás maga nem költséges: az alapítást a megyei kormányhivatalnál kell kérelmezni, 106 000 Ft- ba kerül, az ügyintézési idő pedig, ha minden simán megy, kb. 70 napig tart. A nehézség az előkészületekben rejlik, hiszen sok, különféle dokumentumot kell benyújtani, mint például a betelepítési terv, a fajok listája, a gondozók szakképzettségét igazoló papírok, a takarmányozási terv, illetve a terv szökés esetére, de itt kell bizonyítani azt is, hogy az embernek van elég pénze egy állatkert alapításához és üzemeltetéséhez.
Most, hogy megismerhettük az arany oroszlánmajmocskát és történetét, sokunk számára új színben tűnhetnek fel ezek az intézmények, és örülünk mindenkinek, aki tényleg komoly célokkal és elszántan belefog egy új állatkert alapításába.
