– Wittek Piroska előadása nyomán –
Margit körút 15-17-es számú ház. Valószínűleg mindnyájan már ezerszer elmentünk előtte. Lehet, kicsit rácsodálkoztunk, hogy de furcsán mennek itt az ablakok, vagy hogy ez az épület valahogy más, mint a többi, mégis milyen tökéletesen beleillik a környezetébe. De azt egyikünk sem tudta, hogy a Bauhaus stílusirányzat egyik kiemelkedő építészeti alkotásával van dolgunk, amelynek homlokzata mögött további csodák rejlenek.
A Bauhaus stílus a modern kor úttörője volt. 1919-ben hívta életre Walter Gropius, akinek egy olyan festészetet, szobrászatot, iparművészetet és építészetet magába ölelő egységes stílus lebegett a szeme előtt, amely igazodik a modern élet kihívásaihoz. Az esztétikum mellett a praktikumot helyezte előtérbe, a díszítések helyett a letisztultságot és az egyszerűséget. Gropius társai voltak az új utak keresésében többek között a festőművész Paul Klee, a festő és író Kandinszkij, a Magyarországról érkezett formatervező és építész Breuer Marcell, és a szintén magyar fotográfus, festő és díszlettervező Moholy-Nagy László.
A Bauhaus jegyében tervezett épületek és gyárak az élhetőséget szem előtt tartva egy új művészi elgondolást valósítottak meg. Ez az irányzat a modern kor emberéből és az ő szükségleteiből indult ki. Kimondta, hogy a mai ember munkájához tér és fény kell. Az építészek a tér legjobb kihasználása érdekében kockákat, téglatesteket és különböző hasábokat illesztettek esztétikusan egymáshoz, a fény pedig a homlokzaton sorakozó számtalan ablakon át áramlott be az épületekbe. Új anyagokkal kísérleteztek, melyek ezeknek a céloknak megfeleltek: előszeretettel használták a betont, mint építőanyagot, és a nagy üvegfelületeket acél- és fémszerkezetekkel erősítették meg.
Magyarországon a Bauhaus nem aratott osztatlan sikert. Sok ellenzője volt, és inkább a tehetősebb társadalmi réteg fordult az új stílusirányzat felé. Így történhetett, hogy Budapesten főként a Bauhaus kifinomultabb, nagyvonalúbb változata terjedt el. Ennek szép példája a Margit körút 15-17-es számú ház. Itt nem egy gyárról van szó, hanem egy lakóházról, melyet az építészek az 1930-as évek közepén érvényben lévő építési előírásokon túlmutatóan, a jövő elvárásainak is megfelelve, egy presztízs beruházás igényeinek megfelelően alakítottak ki.
A Bauhaus jegyei ezen az épületen is szembeötlőek: a lapos tető, a tömbök arányos elhelyezkedése, a nagy üvegfelületek, és a tökéletes helykihasználás. A Rózsadombra felkúszó telken épült ház hátul öt emeletes, de elől, ahol több hely van, hét emeletnyire magasodik. De az igazi csoda mégiscsak a ház belső kialakítása, mely a funkcionalizmus remekműve.
A Hofstätter Béla és Domány Ferenc terve alapján készült ház átgondoltsága lenyűgöző. A két épülettömb között egy gyönyörű, ellipszis alakú lépcsőház található. Ez az elrendezés nemcsak könnyeddé teszi az épületet, hanem lehetőséget ad a fénynek, hogy eljusson az épület belsejébe is. A lépcsőházban elhelyezett üveghengerekben két, ülőkével felszerelt lift működik, ami hasonlít két dugattyúra, ezért a köznyelv a házat dugattyús háznak is nevezi. A különleges fűtéstechnikával ellátott lépcsőházba fentről egy üvegablakon át áramlik be a fény. A lakások félemeletenként helyezkednek el, és tehetős lakók igényeihez igazodva már akkor összkomfortosak voltak, amikor a többi bérházban még a folyosó végén volt a közös WC. Az anyák (vagy nörszök) dolgát babakocsitároló könnyítette meg. A lakások tágasak és naposak voltak, az ötletesen elrendezett ablakokon át bejutó fény a télikerteknek is elég világossággal szolgált. Az építészek mindenre gondoltak: a kapu közelében egy márványülőkét helyeztek el, ahol egy kicsit meg lehet pihenni, mielőtt hazamegy az ember, vagy mielőtt elindul otthonról.
Ebben a házban lakni mindig is megtiszteltetés volt. Nem csoda, hogy a lakók között sok híres ember előfordult, mérnök, orvos, miniszter, író, rendező, színész és matematikus.
Piroska előadása után biztosak vagyunk benne, hogy egész más szemmel fogjuk nézni ezt a házat, és ha elmegyünk a Margit körút 15-17-es szám előtt, talán még a villamosról is leszállunk, hogy bekukkanthassunk az ellipszis alakú lépcsőházba.
Fotó: Wittek Piroska
