– Dr. Belényi Andrea előadása nyomán –

Magyarországon szerencsére nem lehet a világ összes nyelvén ügyet intézni, különben valóban nagy lenne a zűrzavar. Itt csak néhány nyelv között kell rendet tenni: a magyaron kívül még a nemzetiségi nyelvek lehetnek az ügyintézés hivatalos nyelvei. A magyar nyelv ismeretének hiányában sem érhet senkit hátrány: akik nem beszélnek magyarul, ügyes-bajos dolgaik intézéséhez tolmácsot, fordítót vehetnek igénybe.

Hazánkban a hatósági eljárások nyelve a magyar. Ez azt jelenti, hogy a kommunikáció magyar nyelven folyik, és a keletkező dokumentumok is magyar nyelven születnek meg. Az eljárásokban ügyfélként elsősorban a magyar nyelvet használhatjuk, illetve az ügyünkben a különféle szervek is magyarul kommunikálnak egymással. Kivételt képeznek a konzuli tisztviselők és a külgazdasági miniszter eljárásai. Ők az eljárások során használhatnak más nyelveket is, hiszen jellemzően külföldiekkel találkoznak, vagy éppen külföldön látják el a feladatukat, így náluk a magyartól eltérő nyelvek használata teljesen természetes.

Mi a helyzet a Magyarországon elismert 13 nemzetiséggel? A nemzetiségi önkormányzatok dönthetnek arról, hogy saját nemzetiségi nyelvüket is az ügyintézés hivatalos nyelvévé teszik. Ebben az esetben a nemzetiséghez tartozó személyek a hatósági eljárások során a saját nyelvüket is használhatják. A nemzetiségiek más hatóságok eljárásában is használhatják saját nyelvüket, de ekkor az eljárás nyelve a magyar nyelv marad. Ilyenkor fordítót vagy tolmácsot kell igénybe venni ahhoz, hogy a hatóság és az ügyfél megértsék egymást. Ha tolmács vagy fordító segít a megértésben, ennek költsége – bizonyos eseteket kivéve – az ügyfelet terheli.

A magyarul nem beszélő, de Magyarországon ügyet intéző külföldieknek a hatósági eljárásokban nem kell a magyar nyelvet használjuk, ők tolmács vagy fordító segítségével is kommunikálhatnak a hatóságokkal. Irodánk külföldi ügyfeleinél például mi, jogászok látjuk el a közvetítő szerepet, és sokszor két nyelven készítjük el a szükséges beadványokat, pont azért, hogy ügyfelünk és a hatóság is értse annak tartalmát. Fontos, hogy senkit nem érhet hátrány a hatósági eljárásokban amiatt, hogy nem beszéli a magyar nyelvet.

Érdekesség, hogy például a Gazdasági Versenyhivatalra, a Magyar Nemzeti Bankra és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra nyelvhasználati szempontból is speciális szabályok vonatkoznak.

A Gazdasági Versenyhivatal az eljárások során, ha szükséges, a magyar nyelv mellett angol nyelven is befogad okiratokat.

A Magyar Nemzeti Bank hatósági eljárásainak nyelve is lehet a magyaron túl más nyelv is. Nincs megadva, hogy melyik nyelven folyhat még az ügyintézés, és ha valamit le kell fordítani, akkor a bank állja a fordítónak vagy a tolmácsnak a költségeit. De például egy engedélyezési eljárás csak magyar nyelven folyhat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra eljárásaiban is a magyar nyelv az irányadó, de a nemzetiségek saját nyelven is intézhetik az ügyeiket. Külföldi adózó esetében kötelező fordító vagy tolmács igénybevétele, és ennek költségeit általában az ügyfél állja.